Sárga

Nem is gondolná az ember, hogy milyen nehéz evezőt venni egy kajakhoz. Illetve, hogy milyen nehéz olcsón jó evezőt venni a kajakhoz.

Ha van 100 darab ezresed, akkor nincs gond. Bemész valamelyik méltatlanul túlárazott hajós boltba, ahol a köszönésért felszámolnak 10 ezrest, majd kiválasztod a magadnak megfelelőt és boldogan távozol.

De mi van, ha nincs sok pénzed, az evező meg kellene?

Első választás, hogy tízpróbás sportáruházban veszel valamit, de itt sem fogod megúszni a gagyi lapáttal sem 15 ezres alatt. Ami pedig nem jó, azért 1 forint is sok.

Aztán jön az internet és jön a nagy keresgélés. Ha szerencsés vagy, akkor találsz olyan boltot, ahol van raktárkészlet is és Uram bocsá', meg is lehet nézni, mit veszel. Kézbe lehet venni.

Ha Budapesten laksz, akkor szerencsésebb vagy, mert esetleg több bolt is a közeledben van.

Én pedig, aki autóval járok haza, szerencsés vagyok, mert kis kerülővel útba esik Gödöllő is. Ahol pedig van egy hajós Kánaán.

Reklámot nem akarok csinálni, de a bolt egy mitológiai folyóról kapta a nevét. amely az élőket a holtaktól választja el. Na, náluk van ez+az, raktárkészleten, megnézhetően, kipróbálhatóan.

És még udvariasak és szimpatikusak is.

Rövid beszélgetés után meg is van a választás és a hossz is.

Mi is a lényeg? Lehetne ragozni, de főként a tömeg. Az én lapátom sem túl nehéz, de éppen annyival könnyebb ez az új lapát, hogy még tökéletesebbé teszi az élményt. Nem mindegy ám, hogy órákon keresztül 1,3, vagy 0,9 kilogrammot tart a kezében az ember. Ez a 40 deka sokat számít.

A hossz is sokat számít. A hajó hosszától is függ a lapát hossza, de főleg a testmagasságtól. Ha az ember kinyújtózik, kényelmesen érje el a lapát tetejét. Nálam ez 225 centis lapátnál van meg.

Jobbos lapátot vettem, a jobb kéz fix és a bal forog. Ezért aztán a jobb kéznél meg van lapolva kicsit, oválisra van alakítva a lapátnyél. Kényelmesnek tűnik, de erről majd egy hosszabb túra után nyilatkozom.

Hogy a lapát maga milyen összességében, arról majd mesélek, de logikus következtetéssel magad is rájöhettél, hogy a piros hajóhoz ezentúl az én "régi" lapátomat adom oda, a sárga hajómhoz pedig sárga lapátot fogok használni.

Csak divatosan...

Kettesben

Hogy a szerelmem és a barátaim se maradjanak ki a kajakos élményeimből, vettem még egy, olcsóbb kajakot. Nem túl szép, nem túl modern, de úszik és lehet vele evezni. Így egyszerre ketten mehetünk.

Ha már így esett, Kryx barátomat meginvitáltam egy próbára. Mégiscsak ült már kajakban és jobban bele mertem ültetni egy ismeretlen hajóba, mint a kis feleségemet. Kryx jól is vette a dolgot és szépen húzta a lapátokat. A szokásos Duna-Ipoly útvonalon indultunk el és Ipolydamásd környékén kötöttünk ki. Itt a tracklog:

Elsőre ennyi elég is volt. Főként úgy, hogy ez a kajak nem túl kényelmes a deréknak. Kell majd bele szerkeszteni némi deréktámaszt, de hirtelen egy pulóver is megtette a magáét. Azért jól esett kiszállni és kiegyenesedni. 

Az Ipoly nem éppen barátságos a kikötőhelyek szempontjából így annak, aki partra akarna szállni számolnia kell némi sárdagasztással. De ha ezt elfogadjuk, az élmény szuper.

Az én módszerem az, hogy a hajóba visszaülve kilógatom a lábamat és néhány percig így evezek. Ezalatt a cipőre rakódott sár lejön. Legalábbis annyira, hogy nem kenem össze teljesen a hajót. Hazaérve azért van mit takarítani.

Mindent összevetve a hajó megérte az árát, hiszen 5-6 bérlés árából vettem. Ha ennyiszer megyünk vele, már behozta az árát és utána meg termel. Virtuálisan, mert a barátaim természetesen ingyenesen mehetnek vele. Nekik spórolok tehát azzal, hogy nem kell alkalmanként 4-5 ezrest kifizetni a bérletre. Csak helyet kell keresni a hajónak, ami ideiglenesen meg is van.

Gyűlnek tehát a csónakok és lassan úgy néz ki a garázs, ahogyan egy rendes, Duna-parti ember garázsának ki kell néznie. A hajó is olyan, mint a bicikli: egy nem elég belőle.

Ha kedved támadt kedves barátom, gyere és evezzünk! Hajó van, víz van...